…azaz most jön a java…

Ebben a cikkben néhány útravalót olvashatsz az előtted álló hat megpróbáltatásokkal teli hétre.

Hat hét

Ennyi időd van arra, hogy bizonyíts. (A BSc képzésre járóknak négy és fél hét a vizsgaidőszak. Ők a hat hétnél erre az időtartamra gondoljanak.) Valószínűleg rövidnek fogod a hat hetet érezni arra, hogy minden tárgyra tökéletesen felkészülhess és ugyanakkor hosszúnak fogod érezni ezt az időt emberileg.

Mindenesetre hat hét véges, és ez jó hír, mert tudni fogod, hogy meddig kell még kitartson a fegyelmed és a koncentrációd.

Most talán különösen nagy szükséged van jó tanácsokra, ezért ebben a cikkben néhány utalást fogsz találni az eddigi cikkeinkre, amelyek új értelmet nyerhetnek így vizsgaidőszak előtt állva.

A cikk további részében ezen új kontextusba helyezve olvashatsz

• tanulásról,
• a vizsgák megtervezéséről
• a tételkidolgozásról és
• a motívációról.

Tanulás

A zárthelyik során biztos rájöttél már, hogy az egyetem csapatsport.

A gyakorlati részt is tartalmazó tárgyak előtt is ajánlott együtt tanulnotok, mert a legtöbb tárgyból a feladattípusok ismétlődnek.

Ügyeljetek viszont arra, hogy először az elméletet tanuljátok meg magányos-farkas üzemmódban, és csak utána álljatok össze a közös feladatmegoldásra. Nekem az volt a tapasztalatom, hogy a közös elmélet tanulásnak általában erős hatásfok-visszaesés volt a következménye, ha viszont már fényt kapott emberek cserélnek eszmét, abból jó eredmény sül ki.

Első éven a tanárok szoktak tartani konzultációkat (ez egyre ritkább lesz majd a későbbiekben) illetve és a seniorok is szoktak szervezni. A konzik magukban nem elegek a vizsgákon átmenésre, de hasznos lehet rájuk ellátogatni, ha konkrét kérdésekre szeretnél választ kapni, vagy a típusfeladatok megoldására vagy kíváncsi.

Tipikus csapda az, ha a kellő mélység és elszántság nélkül “tanulgatsz”, majd az idő fogyását látván lemondod a vizsgát (ez ugye valami új a szorgalmi időszakhoz képest, mert ott nem volt több zh-időpont). Sajnos valószínűleg később sem lesz könnyebb rávenned magad a tanulásra, és az elveszett napokat nagyon fogod hiányolni ha egyre kevesebb lesz abból a bizonyos hat hétből. Ha úgy érzed, hogy hasonló helyzetbe kerültél, akkor olvasd el újra freegyes cikkét arról, hogy mivel segíthetsz magadnak csak a tanulásra koncentrálni, és Andris cikkét a tanulás lépéseiről.

Tervezés

Az alábbi gondolatok segíthetnek a beosztás elkészítésében:

Az első vizsga általában könnyebb, mint a többi. Főleg ilyenkor, amikor a vizsga karácsony előtt lesz. Ez azért van, mert a tanárok szeretnék, hogy minél többen mihamarabb “letudják” (ill. abszolválják szép szóval) az ő tárgyukat, amire ezzel motiválnak. Ezért egyrészt olyan tárgyat válassz amiből jó jegyet szerezhetsz, hátha csak egy kis tűz hiányzik a rakétád begyújtásához. Másrészt egy “nagyobb falat” legyen a választott, mert januárban ennyivel kevesebbet kell majd tanulnod. Van néhány tárgy, ahol különösen igaz, hogy a vizsgák egyre nehezednek. Ezt érdemes megkérdezned a tapasztaltabb ismerőseidtől, és figyelembe venni.

A további vizsgák tervezésénél először azokat válaszd ki, amelyekből kevés (tipikusan három) alkalom van. Csak egy utolsó vizsgára elmenni vakmerőség lenne, és az első alkalmak már valószínűleg túl közel lennének az előbb kiválasztotthoz, így a második vizsgák jöhetnek érdemben szóba. A megmaradt résekbe helyezd el a többit: ideális esetben nagyjából hetente egy vizsgád lesz.

Az erősen szubjektív véleményem szerint egy átlagos képességű és egészségesen lusta egyetemista öt minőségi napnál nem tanul többet egy vizsgára (Minek tanuljak, még több mint egy hetem van?). Öt napnak – szintén csak szerintem – viszont elegendőnek kell lennie egy tárgyra. Ha teheted, akkor azt úgy oszd be az vizsgáidat, hogy túl nagy rések ne legyenek benne, hanem inkább hagyd az utolsó hetet szabadon biztonsági tartaléknak.

Ha már van egy kialakult “tanulócsoportod”, akkor szinkronizáljátok össze a vizsgáitokat a túlélési esélyeitek növelése érdekében. Ha nincs, akkor is célszerű a Neptunon megnézned, hogy ki megy még a vizsgára, hátha találsz olyat, akivel szívesen együtt tanulnál.

Mindig legyen vészforgatókönyved! Ha valami nem sikerül (hasonlóképp ha egy sikeres gyakiv-n vagy túl), akkor két ütemezési algoritmus közül választhatsz:

• FIFO: Addig ütöm a vasat, amíg meleg. Azaz elmegyek a következő vizsgára és a többit csúsztatom hátrébb.
• Round robin: Hagyom megérni a tudást, és későbbre halasztom a megoldást.

Hogy melyik a jobb megoldás az személy és tárgyfüggő. Én a következő elv alapján döntöttem anno: Ha a tárgy “mechanikus”, azaz viszonylag kevés elmélet elsajátítása után sok gyakorlással lehet belőle jó jegyet szerezni, akkor előre vettem a sorban. Míg ha “szép” (ill. lehúzós) tárgy volt akkor inkább hagytam összeérni a dolgokat.

Tételkidolgozás

A tételeket szerintem érdemes magad kidolgoznod, még akkor is ha van órai jegyzeted, vagy más jól használható anyag áll a rendelkezésedre. Főképp azért, mert így különböző forrásokat multiplexálva létrehozhatod a saját verziódat, amely mindenből pont annyit fog tartalmazni, amennyi neked elegendő az ötöshöz

Továbbá lehet, hogy Te is vizuálisan tudsz jól tájékozódni az információk világában. Ha elkészíted saját jegyzetedet, abban minden a Te szürkeállományodra idomítva lesz strukturálva. Persze amikorra végigküzdötted magad a tételsoron már félig megtanulod, és utána már csak memorizálnod kell.

Végül, sokakkal előfordul az, hogy – bár elegendő időt és odafigyelést fektetnek be a felkészülésre – megijednek, mert végeláthatatlannak tűnik az anyag, és a nagy nap felé haladva egyre jobban kapkodva próbálják menteni a menthetőt. A rossz stratégia miatt “nem áll össze a kép” a vizsgára, és így rosszabb jegyet kapnak a vizsgán, mint lehetne. A tételek kidolgozása segíthet ilyenkor, ugyanis strukturáltságra és alaposságra kényszeríti azokat is akik egyébként felületesek.

Motiváció

A vizsgaidőszak egy nagy próbája önmagadnak. A kérdés az, hogy képes vagy-e ennyi időt folyamatos stressz alatt tölteni a külvilág majdnem teljes kizárásával.

Még előtte vagy, ezért készülj fel rá előre, hogy most (ha lehet még ezt fokozni ) a tanulásé lesz a főszerep.

Ne felejtsd el erre a számodra kedves ismerőseidet is felkészíteni, mert nemcsak az egyetemi pályafutásnak, hanem a párkapcsolatoknak is sokszor most következik az első komoly próbatétele!

A motivációval ebben a cikkben foglalkoztunk már, talán hasznos lehet újra elolvasnod, hogy erőt meríts. Mint ahogy az egyetemista életformát, úgy a vizsgaidőszak túlélésének hogyanjait is meg lehet tanulni. A következő előtt már a személyes tapasztalataiddal felvértezve fogsz állni, és biztosan könnyebben fog majd menni.

Sok sikert, hajrá!