Bekövetkezett. Fölvettek. Egyetemista lettél. Felnőttél. Rád vár Budapest, a végtelen bulik, nincs anyu és apu, hogy Rád szóljon, nem kell bejárni órára, aludhatsz ameddig akarsz. Végre elérkezett a várva-várt szabadság!

Tényleg?

Ha egy év múlva minden munkalehetőség után görcsösen kapkodó érettségizett munkanélküli szeretnél lenni, akkor igen…

Mi is történt Veled?

Mostanáig nyugodtan jártad a megszokott rutinod szerint a középiskolát, ha ellustultál, noszogattak, ha butaságot csináltál, kikaptál az otthoniaktól, de egyébként minden ment a maga útján.

És most?

Egyetem. Lustálkodnál? Tedd meg nyugodtan, minimum fél évig békén hagynak. Már egy hete nappal alszol, éjjel játszol a gépeden, hamburgeren élsz? Lelked rajta, hisz ki szólna érte? Hirtelen bármit megtehetsz, s hogy a lehetőségek közül mit választasz, az kizárólag Rajtad múlik. Hogy hozd meg a helyes döntést? Erről olvashatsz itt pár gondolatot, s hogy megfogadod-e, az – bármilyen meglepő is – csakis a Te döntésed.

Gondoljuk át, hogy mi változott meg körülötted:

• Nincs trigger**: A magad ura vagy. Nem kell aláíratnod az indexedet a szüleiddel, és tanárok sem fognak veled beszélgetni a szünetben, ha kettest kapsz, pedig a képességeid alapján ezt a tárgyat Neked ötösre kellene megtanulnod.
• Semmi sem kötelező: Néhány gyakorlat kivételével nem kell bejárnod az órákra. A zh-k megírása is szíved joga, ha nem mész el, akkor sem szól senki.
• Alacsony minimumkorlát: Az egyetem elvégzésére bőven hagytak időt, a megszorítások csak a kreditekre és nem az átlagodra vonatkoznak.
• Egymásra épülő tárgyak: Sajnos a tárgyak igencsak egymásra épülnek. A későbbi szakmád alapjainak megtanulása nélkül nem sok esélyed lesz a következő években. Ha csak átcsúszol egy alapozó tárgyon, akkor biztos, hogy gondjaid lesznek majd az erre épülő tárgyaknál.
• Új környezet: Nem tudod elsőre, hogy mi mennyire fontos, ezért azt sem, hogy mennyi időt érdemes ráfordítanod a feladataidra.

Mit tehetsz, hogy jobb legyél?

Röviden:

Ne hagyd magad sodródni. Fogd meg a kormányrudat és legyél a saját sorsod kovácsa.

Hosszan:

Az első és legfontosabb szabály az óvatosság. Ne hitelezz meg magadnak semmit, amiben nem vagy biztos, hogy képes leszel teljesíteni. Tipikus hiba az egyetemet a középiskola folytatásaként felfogni, és feltételezni, hogy pár nap alatt meg lehet tanulni mindent.

Tisztázd magaddal a motivációdat. Ülj le egy csendes helyre vegyél elő egy lapot és gondold át, hogy miért, mennyi idő alatt és milyen jegyekkel szeretnéd elvégezni az egyetemet. Tedd egyértelművé számodra, hogy miért csinalod, amibe belekezdtél. Írj fel több dolgot, és állítsd őket fontossági sorrendbe.

Néhány ötlet:

• Érdekel az informatika / gyógyszerészet / orvoslás / villamosmérnökség, ezzel akarok majd foglalkozni
  • ezért meg akarom tanulni minél jobban a szakmám alapjait
  • egy jó álláshoz jó diploma kell
• Be akarom bizonyítani (Xnek,Ynak, magamnak (?)), hogy képes vagyok diplomát szerezni
• Külföldre szeretnék menni valamilyen ösztöndíjjal, amihez jó eredmény kell
• Jó állást szeretnék, hogy anyagi biztonságban élhessek majd

Törekedj arra, hogy minden tárgyat elsőre próbálj meg elvégezni. A “csak nem bukok meg, mert ott van még a pótzh” elvnek az a hátránya, hogy ha beindul a zh szezon, akkor egy pótzh-t már csak zh-s hétre tehetnek be. Így arra a tárgyra nem fogsz tudni eleget tanulni, és ha az sem sikerül, akkor sajnos elindul a lavina.

A másik csapda amibe beleeshetsz az úgyse kell ez nekem gondolkodásmód. Ha dolgozom biztos, hogy nem sorok konvergenciájával foglalkozom majd, szóval ezeket az alapozó tárgyakat nem tanulom meg annyira, de majd a szakirányon ígérem odafigyelek. Erről az egyik Analízis óra jut eszembe, amikor valamelyik lehúzós résznél a kurzus egy kevésbe konstruktív résztvevője megkérdezte, hogy ezt nekünk mégis miért kell megtanulnunk. Kónya tanárnő azt felelte, hogy informatikusokat 10 éve, villamosmérnököket pedig több mint 50 éve képzünk eddig sok sikerrel. A tanrendet és a tárgyak tematikáját azóta folyamatosan alakítják, így hitelezzük meg nekik azt a bizalmat, hogy ők jobban tudják, hogy mit és mikor kell megtanulnunk.

Már sokan végigcsinálták ami előtt most állsz, és sokan eveznek egy cipőben veled. Szerezz információt! Ha nem tudsz valamit, akkor az alábbiak szerint járj el:

• Fogalmazd meg a kérdést. Sokszor az ember azért nem ért meg dolgokat, mert könnyebb azt mondani, hogy én ehhez hülye vagyok, nem értem a határértéket és hasonlók. Tudd, hogy mit nem tudsz. Ha egy probléma megoldásánál külső segítséget akarsz hívni, akkor gyűjtsd össze konkrétan, hogy mit nem értesz. Egy gondolatrendszerezés után sokszor rájössz hogy nincs is kérdeznivalód.
• Nézz utána. Az gondolj az analógiára az internetes kereséssel: egy tipikus szituációban fellépett probléma valószínűleg nem veled esik meg először, és ezáltal biztos, hogy valaki kellően alapos választ adott már rá valahol, és a többiek erre hivatkoznak majd ha ugyanazt kérdezed. Gondold át, hogy a te kérdésed mennyire egyéni. Ha tipikusnak érzed, akkor próbáld meg megkeresni rá a választ valahol. (Villanykarosoknak talán itt lesz: info / villanysite, tanulmányi listák, hk web, vir, egyetemielet.hu, ha lexikális a kérdés akkor a jó öreg wikipedia segíthet.)
• Kérdezz meg valakit. Ha nem találtál kielégítő választ, akkor kérdezz. Tanulmányi ügyekben a seniorjaidat, a tanárokat a konzultációkon vagy az órák szünetében stb. Ha valakit személyesen akarsz megkeresni, akkor nézd meg az interneten, hogy van-e fogadó órája. Személyes kontaktus felvétele előtt illik e-mailban vagy telefonon találkozót kérni.

** Nincs trigger: Műszaki szakszleng. Olyan esemény, amelynek hatására egy másik törénik. lsd. itt. (A műszaki szakszleng kifejezés amúgy azért cseng olyan jól, mert egy Adóniszi kolón.)