Ezért arra gondoltunk, hogy mindegyikünk leír 1-2 tanácsot, tapasztalatot a vizsgaidőszakkal kapcsolatban, ami nekünk megkönnyíti a felkészülést és nektek is hasznotokra válhat.

Tapasztalataink, tanácsaink

• Könyveld az időt!

A vizsgaidőszakban száll el a legkönnyebben az idő: nincs óra, amire be kellene menni, későig tanultam tegnap, ma később kelek, még egy rész Heroes belefér, meg a leveleimet megnézem gyorsan. Fogj egy lapot, és kezdd el vezetni rajta, hogy mivel foglalkozol (17:05-17:35, 30′ tanulás, 17:35-17:45, 10′ pihenés, …). Meg fogsz lepődni. Egy nap sokkal több hasznos órából áll, mint gondoltad, és ebből sokkal kevesebbet töltesz tanulással, mint gondoltad. Nem gond, lehet változtatni ezen.

• Használj külső nyomást!

Nekem mindig az volt a legnehezebb, hogy nekikezdjek egy új tárgynak – mire rávettem magam, már általában ott jártunk időben, hogy “csak még egy nap kellene, és mindent tudnék”, azaz tipikus a 2-es érdemjegyre elegendő tudásszintnél. Arra szoktam rá később, hogy megbeszélem ismerősökkel, akik ugyanarra a vizsgára mennek, hogy “na, már ma nekilátok egy kicsit ennek és ennek a tárgynak”. Erre általában az volt a válasz, hogy “úúú, már most? Akkor lehet, hogy én is, hogy fogsz készülni…” stb. Egy ilyen helyzetből már egy kicsit tényleg könnyebb rávenni magad, hogy időben nekiállj.

• Spórold meg a felesleges köröket!

Az első néhány felkészülés után már érezni fogod, hogy milyen típusú tanulással mit sikerült felidézni a kritikus pillanatban, a vizsgán. Nekem leginkább azt, amit kijegyzeteltem, amit gyakoroltam és amit megbeszéltem valakivel. Az olyan anyagrészt, amit csak elolvastam, általában alig – így a “egyben fussuk át a könyvet először” fázist teljesen száműztem a tanulásból, mert nekem időpocsékolás, egyből az aláhúzkodással, jegyzeteléssel kezdem. Mindenkinek más és más válik be – próbálkozz, és okosítsd a tanulási módszereidet a tapasztalataid alapján.

andris

• Hagyj időt az agyadnak!

Az agyadnak szüksége van pihenésre, hogy földolgozza a rengeteg adatot, amit megpróbálsz beletömködni. 45 percenként hagyj magadnak 5-10 perc pihenőt, amikor kikapcsolódsz (megnézed a kedvenc videódat, nyomsz egy ffr-t ). ha úgy érzed jót tesz, nyugodtan dőlj le délután is (az alvást is 45 perces blokkokban érdemes számolni, akkor könnyű fölkelni). Vizsgaidőszakban, amikor hajtod a tanulást, fokozottabban szükséged van a napi kb. 8 óra alvásra, hogy emlékezz is a dolgokra. Ezt a vizsga előtti éjszaka, a “már csak egy nap kellene és mindent tudnék” állapotban a legnehezebb betartani, de hidd el, általában jobban megéri pihenten érkezni másnap, hogy legalább az eszedbe jusson, amit már tényleg tudsz.

• Készíts ütemtervet és ne térj el attól!

Gondold végig, hány napod van vizsgáig, vonj le két napot (ha már most negatív számnál jársz, akkor ugorj a következő tippre ) ismétlésre, aztán a tételek számát oszd el a napok számával. Kerekítsd a kapott eredményt fölfelé és innentől kezdve ha esik, ha fúj, vegyél át ennyi tételt naponta (a kidolgozás ideális jelzője a haladásnak, de az külön téma, szerintem mindenképpen megéri). Ne térj el a beosztástól, mert csak nyomasztani fog, hogy ma még ennyivel sem tudtál végezni és a holnapihoz máris hozzáadódott még a maradék.

• Lásd az összefüggéseket!

Kezeld úgy az elsajátítandó anyagot, mintha a wikipédia lenne, ahol minden mindenre hivatkozik. Ha olyan dologba botlasz, amit már elvileg elsajátítottál, vagy valamiben hasonlít az új tanulnivalóra, próbáld meg azt fölidézni. Ha nem megy, keresd vissza, nézd át mégegyszer. Az agyad csak úgy tud megjegyezni bármi újat, ha már meglévő tudáshoz kapcsolja (vajon mi lehet az első, amihez minden kapcsolódik? ). Ezzel a módszerrel az új ismereteket is könnyebben sajátítod el, a már megtanultakat is jobban elmélyíted, és a vizsgáztatóidat is el tudod majd kápráztatni, ha nem csak bemagolt definíciókat nyögdécselsz végig, hanem egy “igen, ez így van, pont úgy mint ott, csak ebben az egy dologban tér el” nyílt gondolatmenettel erősíted meg bennük a hitet, hogy tényleg tudsz.

freegyes

• Gyűjts információt minél hamarabb!

Tanulás előtt szerezd be a szükséges könyveket, kérd el ismerőseid jegyzetét: legyen meg minden ami a hatoshoz elég. Utána jöhetnek a kompromisszumok Keress vizsgasorokat a neten, és nézz rájuk tanulás előtt. Állapítsd meg, hogy mennyire elméleti vagy gyakorlati az adott tárgy. Ha gyakorlati akkor tervezd meg, hogy hány nap kell az elméletre, és hány a feladatmegoldásra. A közös feladatmegoldás hasznos, de csak akkor ha már mindenki tisztában van az elmélettel. Tanuljatok pár napig magányos farkas üzemmódban, majd oldjátok meg az összes fellelhető feladatsort együtt.

• Dolgozd ki a tételeket!

Konvertáld át az információt a saját agyad nyelvére. Egy nagyot lépsz a megtanulás irányába, ha logikusan leírod magadnak amit tudnod kell. Ha kidolgoztad a tételeket, akkor már átlátod a memorizálandó anyagot az elejétől a végéig. Ez segít a pánik elkerülésére. A legtöbb ember agya vizuális, használd ki! Nyilazz, számozz, tabulálj: ha az első futamra már megjegyezted a körvonalakat (pl ennél a tételnél négy dolgot kell elmondani, és az elsőből következik a többi) sokkal könnyebb lesz a tanulás.

• Válaszd szét a tanulást és a szabadidőt!

Banálisan hangzik, de ha tanulsz akkor tanulj, ha nem akkor pedig csinálj valami teljesen mást, hogy kikapcsoljon az agyad! A legrosszabb amit tehetsz, az a napi 20 óra “tanulgatás”. Ha van egy teljes napod akkor tervezz be magadnak egy jó programot: legyen ez a jutalom az egész napos intenzív tanulásért. Ha elérne a csábítás a leveleid újbóli átpásztázására egy esti filmnézés víziója átsegíthet a nehéz perceken.

Hari

• Tanítsátok egymást!

Szerezz magad mellé társakat, akikkel közösen tudsz tanulni. Magyarázd el a többieknek azokat a részeket, amik neked mennek a legjobban. Megfigyelheted, hogy miközben tanítasz, tanulsz is: mélyebb összefüggéseket ismerhetsz fel közben, és a rögzülést is segíti ez.

Ebben a cikkben néhány útravalót olvashatsz az előtted álló hat megpróbáltatásokkal teli hétre.

Hat hét

Ennyi időd van arra, hogy bizonyíts. (A BSc képzésre járóknak négy és fél hét a vizsgaidőszak. Ők a hat hétnél erre az időtartamra gondoljanak.) Valószínűleg rövidnek fogod a hat hetet érezni arra, hogy minden tárgyra tökéletesen felkészülhess és ugyanakkor hosszúnak fogod érezni ezt az időt emberileg.

Mindenesetre hat hét véges, és ez jó hír, mert tudni fogod, hogy meddig kell még kitartson a fegyelmed és a koncentrációd.

Most talán különösen nagy szükséged van jó tanácsokra, ezért ebben a cikkben néhány utalást fogsz találni az eddigi cikkeinkre, amelyek új értelmet nyerhetnek így vizsgaidőszak előtt állva.

A cikk további részében ezen új kontextusba helyezve olvashatsz

• tanulásról,
• a vizsgák megtervezéséről
• a tételkidolgozásról és
• a motívációról.

Tanulás

A zárthelyik során biztos rájöttél már, hogy az egyetem csapatsport.

A gyakorlati részt is tartalmazó tárgyak előtt is ajánlott együtt tanulnotok, mert a legtöbb tárgyból a feladattípusok ismétlődnek.

Ügyeljetek viszont arra, hogy először az elméletet tanuljátok meg magányos-farkas üzemmódban, és csak utána álljatok össze a közös feladatmegoldásra. Nekem az volt a tapasztalatom, hogy a közös elmélet tanulásnak általában erős hatásfok-visszaesés volt a következménye, ha viszont már fényt kapott emberek cserélnek eszmét, abból jó eredmény sül ki.

Első éven a tanárok szoktak tartani konzultációkat (ez egyre ritkább lesz majd a későbbiekben) illetve és a seniorok is szoktak szervezni. A konzik magukban nem elegek a vizsgákon átmenésre, de hasznos lehet rájuk ellátogatni, ha konkrét kérdésekre szeretnél választ kapni, vagy a típusfeladatok megoldására vagy kíváncsi.

Tipikus csapda az, ha a kellő mélység és elszántság nélkül “tanulgatsz”, majd az idő fogyását látván lemondod a vizsgát (ez ugye valami új a szorgalmi időszakhoz képest, mert ott nem volt több zh-időpont). Sajnos valószínűleg később sem lesz könnyebb rávenned magad a tanulásra, és az elveszett napokat nagyon fogod hiányolni ha egyre kevesebb lesz abból a bizonyos hat hétből. Ha úgy érzed, hogy hasonló helyzetbe kerültél, akkor olvasd el újra freegyes cikkét arról, hogy mivel segíthetsz magadnak csak a tanulásra koncentrálni, és Andris cikkét a tanulás lépéseiről.

Tervezés

Az alábbi gondolatok segíthetnek a beosztás elkészítésében:

Az első vizsga általában könnyebb, mint a többi. Főleg ilyenkor, amikor a vizsga karácsony előtt lesz. Ez azért van, mert a tanárok szeretnék, hogy minél többen mihamarabb “letudják” (ill. abszolválják szép szóval) az ő tárgyukat, amire ezzel motiválnak. Ezért egyrészt olyan tárgyat válassz amiből jó jegyet szerezhetsz, hátha csak egy kis tűz hiányzik a rakétád begyújtásához. Másrészt egy “nagyobb falat” legyen a választott, mert januárban ennyivel kevesebbet kell majd tanulnod. Van néhány tárgy, ahol különösen igaz, hogy a vizsgák egyre nehezednek. Ezt érdemes megkérdezned a tapasztaltabb ismerőseidtől, és figyelembe venni.

A további vizsgák tervezésénél először azokat válaszd ki, amelyekből kevés (tipikusan három) alkalom van. Csak egy utolsó vizsgára elmenni vakmerőség lenne, és az első alkalmak már valószínűleg túl közel lennének az előbb kiválasztotthoz, így a második vizsgák jöhetnek érdemben szóba. A megmaradt résekbe helyezd el a többit: ideális esetben nagyjából hetente egy vizsgád lesz.

Az erősen szubjektív véleményem szerint egy átlagos képességű és egészségesen lusta egyetemista öt minőségi napnál nem tanul többet egy vizsgára (Minek tanuljak, még több mint egy hetem van?). Öt napnak – szintén csak szerintem – viszont elegendőnek kell lennie egy tárgyra. Ha teheted, akkor azt úgy oszd be az vizsgáidat, hogy túl nagy rések ne legyenek benne, hanem inkább hagyd az utolsó hetet szabadon biztonsági tartaléknak.

Ha már van egy kialakult “tanulócsoportod”, akkor szinkronizáljátok össze a vizsgáitokat a túlélési esélyeitek növelése érdekében. Ha nincs, akkor is célszerű a Neptunon megnézned, hogy ki megy még a vizsgára, hátha találsz olyat, akivel szívesen együtt tanulnál.

Mindig legyen vészforgatókönyved! Ha valami nem sikerül (hasonlóképp ha egy sikeres gyakiv-n vagy túl), akkor két ütemezési algoritmus közül választhatsz:

• FIFO: Addig ütöm a vasat, amíg meleg. Azaz elmegyek a következő vizsgára és a többit csúsztatom hátrébb.
• Round robin: Hagyom megérni a tudást, és későbbre halasztom a megoldást.

Hogy melyik a jobb megoldás az személy és tárgyfüggő. Én a következő elv alapján döntöttem anno: Ha a tárgy “mechanikus”, azaz viszonylag kevés elmélet elsajátítása után sok gyakorlással lehet belőle jó jegyet szerezni, akkor előre vettem a sorban. Míg ha “szép” (ill. lehúzós) tárgy volt akkor inkább hagytam összeérni a dolgokat.

Tételkidolgozás

A tételeket szerintem érdemes magad kidolgoznod, még akkor is ha van órai jegyzeted, vagy más jól használható anyag áll a rendelkezésedre. Főképp azért, mert így különböző forrásokat multiplexálva létrehozhatod a saját verziódat, amely mindenből pont annyit fog tartalmazni, amennyi neked elegendő az ötöshöz

Továbbá lehet, hogy Te is vizuálisan tudsz jól tájékozódni az információk világában. Ha elkészíted saját jegyzetedet, abban minden a Te szürkeállományodra idomítva lesz strukturálva. Persze amikorra végigküzdötted magad a tételsoron már félig megtanulod, és utána már csak memorizálnod kell.

Végül, sokakkal előfordul az, hogy – bár elegendő időt és odafigyelést fektetnek be a felkészülésre – megijednek, mert végeláthatatlannak tűnik az anyag, és a nagy nap felé haladva egyre jobban kapkodva próbálják menteni a menthetőt. A rossz stratégia miatt “nem áll össze a kép” a vizsgára, és így rosszabb jegyet kapnak a vizsgán, mint lehetne. A tételek kidolgozása segíthet ilyenkor, ugyanis strukturáltságra és alaposságra kényszeríti azokat is akik egyébként felületesek.

Motiváció

A vizsgaidőszak egy nagy próbája önmagadnak. A kérdés az, hogy képes vagy-e ennyi időt folyamatos stressz alatt tölteni a külvilág majdnem teljes kizárásával.

Még előtte vagy, ezért készülj fel rá előre, hogy most (ha lehet még ezt fokozni ) a tanulásé lesz a főszerep.

Ne felejtsd el erre a számodra kedves ismerőseidet is felkészíteni, mert nemcsak az egyetemi pályafutásnak, hanem a párkapcsolatoknak is sokszor most következik az első komoly próbatétele!

A motivációval ebben a cikkben foglalkoztunk már, talán hasznos lehet újra elolvasnod, hogy erőt meríts. Mint ahogy az egyetemista életformát, úgy a vizsgaidőszak túlélésének hogyanjait is meg lehet tanulni. A következő előtt már a személyes tapasztalataiddal felvértezve fogsz állni, és biztosan könnyebben fog majd menni.

Sok sikert, hajrá!

közösen átéltük az első 10 sorskovács cikket, úgyhogy most megállunk és gondolkodunk a következő 10 lépés előtt.

4 gyors, fájdalommentes kérdés, nekünk nagyon hasznos és jó, Neked is jó, mert nekünk jó:)

klikk erre tovább

Ebben a cikkben arról írok, hogy

• hogyan lehet a tennivalókon úrrá lenni,
• hogyan célszerű a tennivalólista vezetésének nekiállni,
• hogyan érdemes szűrni a listát, illetve
• milyen eszközök segíthetnek ebben.

Legyen egy tennivalólistád!

Az első lépés ahhoz, hogy átvedd az irányítást a tennivalóid felett az az, hogy írd össze ezeket egy listára.

Így van esélyed arra, hogy a teljes képet átlátva, tudatosan tedd a dolgaidat. Ahelyett, hogy azzal a feladattal foglalkoznál, ami elsőnek eszedbe jut, vagy ami miatt épp most rágják a füledet, érdemes mérlegelni, melyik mennyire fontos, és megtervezni, hogy melyikkel mikor, mennyit foglalkozzál.

Az, hogy a tennivalóid vezetésével, rendszerezésével foglalkozol, időt igényel. Tekinstd ezt egy befektetésnek: időt áldozol azért, hogy időt tudj megtakarítani az életed jobb szervezésével.

Gyűjtsd össze a tennivalóidat!

Hol gyűlnek jelenleg a tennivalóid? Az agytekervényeidben? Bejövő e-mailekben? Cetliken, amikre időről időre leírod ezeket, ha már nagyon elhavazva érzed magad? Különféle szöveges fájlokban, esetleg táblázatokban? A naptáradban? Mindenféle tennivalóvezetésre szakosodott programban, webalkalmazásban?

Ahhoz, hogy át tudd látni a feladataidat érdemes egy listára összegyűjteni azokat.

Miket írj a listára?

Az előző cikkben is ajánlottam, hogy írd össze azokat a dolgokat, amik miatt idegeskedsz. Ugyanakkor ezt a listát nem érdemes összekeverni a tennivalólistával.

A tennivalólistán azok a feladatok legyenek, amiket nap, mint nap látnod kell ahhoz, hogy jól tudd tenni a dolgaidat, tehát:

• amiket a közeljövőben — tipikusan 1-2 héten belül — kell megtenned,
• amiket viszonylag rövid idő alatt (10 perc – néhány óra) meg tudsz tenni,
• amik kézzelfogható cselekvést igényelnek,
• amiket neked kell megtenned.

Ha van olyan elem a listádon, ami nem tesz eleget ezek valamelyikének, akkor érdemes szétdarabolni, átfogalmazni, átvezetni egy másik listára vagy egyszerűen törölni azt.

Hasznos betartani a 2 perces szabályt is: ha egy tennivaló elvégzése 2 percnél rövidebb ideig tart, akkor azt ne írd fel, hanem csináld meg azonnal: ezeknél ugyanis a feladat méretéhez képest túl nagy lenne az adminisztrálással töltött idő.

A feladatlista mellett érdemes lehet listát vezetni a céljaidról, határidőidről, problémáidról. Külön listád lehet azokról a feladatokról is, amiket nem biztos, hogy meg kell tenned, vagy csak sokára kell megtenned.

Tartsd karban a listát!

Az nem elég, ha egyszer összegyűjtötted a tennivalóidat — rendszeresen karban kell tartanod a listát, ahogy jönnek-mennek a tennivalók.

Ha éppen nincs kéznél a listád, amikor felmerül egy új feladat, akkor is írd fel valahova. Ilyen esetekre én általában tartok magamnál egy jegyzetfüzetet, illetve van, amikor a mobilomba írom fel egy piszkozat SMS formájában a tennivalót.

Ezután már csak arra kell figyelni, hogy ezekről rendszeresen, legalább naponta vezesd át a feladatokat a tennivalólistádra.

Fölösleges tennivalóid vannak?

Ha van már egy rendszeresen karban tartott listád, akkor érdemes elmélázni azon, hogy minden feladatnak ott van-e a helye. Egy rövid tennivalólista nyugodtsággal tudja eltölteni az embert — ezért érdemes rá törekedni.

Nézd át a listádon szereplő feladatokat, és tedd fel magadnak a következő kérdéseket!

Fontos, hogy megtedd?

Gondold végig, mi történne, ha nem csinálnád meg? Ha nem túl vészes a következmény, akkor egyszerűen húzd ki a listáról!

A sürgős tennivalókkal kapcsolatban van egy gyakori érzéki csalódás: fontosabbnak tűnnek, mint amilyenek valójában. Gyakori az olyan, amit ha nem végzel el egy ideig, akkor egyszerűen elveszítik az aktualitásukat mindenféle komoly következmény nélkül.

Most kell megtenned?

Előfordul olyan is, hogy még nem jött el a megfelelő idő: a feladatnak van valami előfeltétele, várni kell valaki másra vagy máskor jobb lehetőség van a végrehajtására. Ezeket vezesd át egy másik listára, és majd később vedd elő őket újra.

Neked kell megtenned?

Vannak olyan dolgok, amikre van nálad alkalmasabb ember a környezetedben. Kérd az ő segítségét!

Milyen eszközt használj?

Rengeteg eszköz létezik a tennivalólisták vezetésére: papíros, mobiltelefonos, számítógépes; ingyenes, fizetős; online, offline. Például: jegyzetfüzet, határidő napló, egyszerű szöveges fájl, Excel táblázat, rengetegféle specializált program, webalkalmazás…

A különféle megoldások különféle egyéni igényeket szolgálnak ki. A bőség zavarában nem egyszerű választani. A döntést annyival tudom segíteni, hogy leírom, az elmúlt években én milyen eszközöket használtam:

• szöveges fájl: külön sorokba írd a tennivalókat, és a sor elején különféle karakterekkel jelölheted meg például azokat, amik már készen vannak. Előnye, hogy egyszerű, hordozható. Kezdéshez nagyon ideális. Hátránya az, hogy ha nagyon sok tennivaló van, akkor átláthatatlanná válik a lista.
• freemind: egy elmetérkép szoftver, amivel nagyon könnyen lehet kezelni hierarchikus listákat, az egyes ágak könnyen ki-be csukhatóak. Hetente indítottam egy-egy mindmapet, amiben különféleképpen voltak csoportosítva a tennivalók. Előnye: nagyon rugalmas, egyéb feladatokra (pl. jegyzetelés) is nagyon jól használható program. Hátrány: egyszer ezt is kinövi az ember…
• rememberthemilk.com: webes todolistavezető, offline is elérhető, cimkézhető tennivalók, nagyon jó keresési funkcionalitás, elmenthető keresési feltételek, és még sok más funkció. Jelenleg ezt használom, és eddig nagyon bevált.

Ha ezek nem nyerték meg a tetszésedet, akkor a google-t ajánlom további keresgélésre.

A következő cikkben arról írok, hogy hogyan tudod még felturbózni a tennivalólistádat, milyen hibákba nem érdemes beleesni, illetve milyen módszertanok vannak, amikből érdemes ellesni ötleteket.

Kevés időd van? Előadásokra kellene járnod, a ZH-kra kell készülni, ott van a digit házi, prog házi, otthon rendbe kellene tenni az ismerős gépét, érdekelnének a szakkolis előadások is, a Qpáról nem is beszélve…

Van olyan időszak – tipikusan a félév végéhez közeledve –, amikor az ember szembesül az “elhavazottság” érzésével. Azt mondogatod ilyenkor magadban, hogy nincs időd semmire, ha meg egy perc nyugtod van, akkor ellepnek a gondolatok, hogy ezt, azt meg még amazt is meg kell csinálni.

Összeállítasz egy ütemtervet, mikor, mivel foglalkozol, aztán eszedbe jut az n+1-edik határidő, ami az egészet felborítja. Úgy érzed, összecsapnak a fejed felett a hullámok, nem látod a kiutat.

Nem egy kellemes érzés, ugye?

Ez az írás azoknak szól, akik az ilyen helyzetekben az eszeveszett kapkodás, idegeskedés, bűntudat helyett más megoldást keresnek.

“Kevés időm van, kevés időm van, kevés időm van…”

Amikor el vagy havazva, gyakran mondogatod ezt magadban? Nincs igazad! Pontosan annyi időd van, mint bármikor máskor: napi 86400 perc.

Ha közelebb akarsz kerülni a problémához, akkor inkább mondogasd azt, hogy “sok a dolgom”!

Fogalmazz pontosan!

Sokszor tapasztaltam már a saját bőrömön azt, hogy ha van egy problémám, akkor a megfelelő megoldás megtalálásához nagyon fontos az, hogy a problémát precízen megfogalmazzam. Így kézzelfoghatóbbá teszem a dolgot, és a megoldáshoz is közelebb kerülök.

A “sok a dolgom” nem pontos megfogalmazása a problémának, hiszen ez önmagában még nem probéma.

Elhavazottság vagy pörgés?

Vigyázzunk arra, hogy az elhavazottságot ne keverjük össze a pörgéssel.

Amikor pörögsz, akkor is sok dolgod van, de olyankor hatékonynak érzed magad, és pozitív érzésekkel tölt el, hogy megteszed ezeket a dolgokat.

Az elhavazottság időszakában viszont az igazi problémád valószínű ez: “Túl sok a dolgom, ezért frusztráltnak érzem magam!”.

A probléma megoldásának két irányból érdemes nekifogni:

• ne idegeskedj,
• csökkentsd a tennivalóidat!

Kezdjük az elsővel!

Ne idegeskedj!

Tehát a feladat az, hogy a nagy elvárások mellett se idegeskedj. Most valószínű azt gondolod, hogy “persze, könnyű azt mondani…”.

Van egy nagyon egyszerű módszer, ami nálam működik.

Írd le a problémáidat.

Szedd össze, hogy mik miatt idegeskedsz: milyen határidőid vannak, milyen elvárásokat állítanak mások veled szemben, milyen egyéb problémáid vannak. Ezek mind ott kavarognak a fejedben: időnként felvillanak a tudatodban, néha ilyenkor próbálod őket elhessegetni, nem foglalkozni velük. De folyamatosan nyomasztanak ezek a gondolatok – akár tudomást veszel róluk, akár nem.

Ahhoz, hogy megszelidítsd őket, hogy a teljes képet lásd egyben, és ennek megfelelően tudj az egyes területekhez viszonyulni, van egy nagyon fontos lépés.

Írd le! Szedd össze a tennivalókat, határidőket, elvárásokat és egyéb nyomasztó gondolatokat, fogalmazd meg ezeket minél precízebben, és írd le őket.

Hogy miért van ennek nagy jelentősége?

A pontos választ nem tudom, de a saját tapasztalataim is ezt mutatják. Mindenesetre van egy magyarázatom.

• Egyrészt ha csak a fejedben próbálod összeszedni ezeket a dolgokat, akkor gyakran az történik, hogy már több dolgot kellene észben tartani, mint amennyi a rövidtávú memóriádba elfér. Ennek az az eredménye, hogy csak kavarog a fejedben ugyanaz a gondolatkör – nevezetesen az, hogy miért is vagy elhavazva –, ami hasonló egy programbeli végtelen ciklushoz: csak zabálja a procit ezerrel, de semmi eredménye nincsen. Leszívja az agyadat, de nem kerülsz közelebb a problémád megoldásához, a frusztrációdat nem csökkenti, sőt. Ugyanakkor, ha leírod őket, akkor átláthatóan ott lesznek előtted a problémáid.
• Másrészt azzal, hogy megfogalmazod a problémáidat, kicsit távolabbról tudod vizsgálni őket. Apró problémák esetén is történt már velem olyan, hogy azért, mert nagyon rájuk fókuszáltam, sokkal nagyobbnak, nyomasztóbbnak tűntek annál, mint amekkorák valójában. Ha leírod a problémát, az abban is segít, hogy a hozzá fűződő érzelmeidet picit félrerakd, és így hatékonyabban tudsz megoldást keresni.
• Harmadrészt, ha távolabbról nézed a tennivalóidat, problémáidat, akkor van esélyed arra, hogy észrevegyél hasonlóságokat: nemegyszer előfordult velem olyan, hogy így sikerült észrevennem olyan megoldási lehetőségeket, amik egyszerre több problémámat is megoldották.

Csökkentsd a tennivalóidat!

A megoldás másik iránya ez.

“Oké, de hogyan?” – kérdezheted teljesen jogosan.

Kezdjük az ok megtalálásával.

Miért van sok dolgod?

• 1. ok: Fölösleges tennivalóid vannak
• 2. ok: Nem kezeled elég hatékonyan a tennivalóidat.
• 3. ok: Nem teszed elég hatékonyan a dolgaidat.
• 4. ok: Nagyon sok minden érdekel egyszerre.
• 5. ok: Túl sok, túl nagy feladatot vállaltál el.

A következő írásokban ezekkel az okokkal foglalkozom, és megoldási javaslatokat is adok majd.

A szokások azonban tudatosan tanulhatóak, formálhatóak – nem könnyű feladat, de lehetséges.

A cikkben 6 hasznos tippet találsz jó szokások elsajátításával kapcsolatban, illetve
egy beszámolót a tapasztalataimról, amiket egy új szokás elsajátítása közben szereztem.

Gondolkozom azon, hogy hogyan kössem be reggel a cipőfűzőmet? Nem, mert kiskoromban megtanultam, hogyan kell – megszoktam – mára megy, teljesen magától, szinte öntudatlanul.

Gondolkozom azon, hogy hogyan kössem meg reggel a nyakkendőmet? Igen, mert viszonylag ritkán hordok nyakkendőt. Ha naponta hordanék, egy idő múlva megtanulnám, hogyan kell – megszoknám – egy idő múlva menne, teljesen magától, szinte öntudatlanul.

A fenti két bekezdésből elleshető a jó szokások elsajátításának alapgondolata. Hogy teljes legyen a kép, összegyűjtöttem 6 hasznos tippet, ami segít a jó szokások kialakításában:

• 1. Írd le pontosan, világosan
• 2. Kapcsold egy már meglévő szokáshoz
• 3. Szerezz segítőket
• 4. Naplózd, ahogy haladsz
• 5. Kis lépések – egyszerre 1 szokás, 30 napig
• 6. Jutalmazd meg magad

Lássuk kicsit részletesebben!

1. Írd le pontosan, világosan

Írd le a célkitűzésedet. Az olyan leírás a legjobb, ami egyértelmű és részletes. Egy pontos leírás birtokában nem kell azon törni a fejed minden nap, hogy hogyan és mikor és mit csinálj, csak arra kell rávenned magad, hogy megcsináld

Néhány példa:

• “többet sportolok” helyett “minden reggel felkelés után csinálok 30 felülést és 30 fekvőtámaszt”,
• “többet foglalkozom a barátaimmal” helyett “minden héten a hétfő estémet egy régen látott barátommal fogom tölteni”.

2. Kapcsold egy már meglévő szokáshoz

Lehet, hogy meglepő, de már vannak ismétlődő szokásaid, például minden nap felkelsz, megmosod a fogad, felöltözöl, ebédelsz, lefekszel.

Okos húzás hozzákapcsolni az új szokást egy már meglévő szokáshoz.

Néhány példa:

• fogatmosok, mielőtt lefekszem
• beágyazok, miután felkeltem (ismerősek? )

Ha egyszer elhatároztad – minden lefekvés előtt magától eszedbe fog jutni, hogy “Ááá, még fogat kell mosnom. Na jó.”

3. Szerezz segítőket

Néhány módszer arra, hogy hogyan vonj be külső segítséget:

• mondd el minél több barátodnak, hogy milyen célt tűztél ki magad elé. A jó barátok segíteni fognak – tartják benned a lelket, néha rákérdeznek, hogy hogy haladsz,
• néhány barátodat meg is kérheted, hogy segítsenek – minden nap küldesz nekik egy e-mail-t, hogy minden oké, és ha elmaradsz pár napig, akkor telefonáljanak rád. A barátai előtt nem szívesen égeti le magát az ember – egy újabb hajtóerő!
• adsz egy barátodnak egy ötezrest, amit csak akkor ad vissza, ha ki tudtál tartani az elhatározásod mellett egy adott ideig,
• a barátaid is jönnek veled futni…

4. Kis lépések – 1 szokás, 30 nap

A legtöbb “holnaptól minden másként lesz” elhatározás (”holnaptól egészségesen élek”, “holnaptól abbahagyom a halogatást”, tipikusan az újévi fogadalmak) ott buknak meg, hogy nem egy, hanem több szokást próbálnak egyidejűleg megváltoztatni. Ehhez óriási akaraterőre lenne szükség – az első néhány lelkiismeretes nap után pedig elfogy a kezdeti lelkesedés – és várhatunk következő év szilveszterig

A tapasztalatok szerint akkor számíthatsz sikerre, ha egyszerre 1, azaz egy szokást próbálsz elsajátítani. Emellett az egy szokás mellett tarts ki 30 napig – ennyi idő alatt természetessé, életed részévé, szokássá válik.

Ha sokallod ezt az időt és szeretnél gyorsabban haladni – gondolj bele, egy év 12 hónap, egy év alatt 12 jó szokást el tudsz sajátítani. Próbálj meg leírni 12 jó szokást, rá fogsz jönni, hogy gyökeresen meg fog változni az életed – egy év múlva szuperhős lehetsz a mostani állapothoz képest. A szuperhősök pedig nem születnek egyik napról a másikra Türelem, nyugodt, kis lépések.

5. Naplózd, ahogy haladsz

Írd fel a napokat egymás alá, és ha sikerrel jártál, húzz egy x-et az adott naphoz.

Innentől egyszerű – ne törd meg az x-ek sorát

Az első néhány nap után azt fogod észrevenni, hogy “csakazértis” megcsinálod, amit elhatároztál, hogy behúzhasd az x-et.

Néhány komolyabb, és néhány kevésbé komoly példa ilyen “szokásnapló”-ra:

• zenhabits futásnapló
• zenhabits támogató közösség
• fogyókúrázó hölgy
• jimmi köszöni minden nap
• nagz örül minden nap (2005. február óta)

6. Jutalmazd meg magad

Jutalmazd meg magad az első 3 nap után, utána hetente, és a 30 nap végén is.

Egy jó könyv, amit régen meg szerettél volna venni, vacsora a barátaiddal, egy kétszemélyes jegy a kedvenc együttesed koncertjére – lehet apróság vagy nagyobb dolog is – a lényeg, hogy örülj neki, amikor kiérdemled.

Ha hatalmas bálnákat rá lehet venni egy vödör hallal, hogy karikákon ugráljanak át, kell, hogy legyen valami ebben a jutalom dologban

A kísérlet

A Sorskovács létrejöttekor azt írtam, hogy tapasztalatokat szeretnénk átadni – a leírt módszerek kipróbáltak, működnek.

Ennek megfelelően álljon itt egy gyakorlati megvalósítás, egy új szokás elsajátításának leírása és az abból szerzett tapasztalatok.

Idegesítő volt, hogy a fontosabb dolgaimmal nem haladok, halasztgatom őket. Ezért elhatároztam, hogy egy új szokás keretében napi két fontos dolgot megcsinálok reggel, mielőtt e-mail-t olvasnék.

A lépések:

• Írd le pontosan, világosan – Minden nap elvégzek két fontos teendőt (maximum 3 óra terjedelemben),
• Kapcsold egy már meglévő szokáshoz – Reggel, mielőtt bármi másnak nekilátnék, de legfőképp mielőtt e-mail-t olvasnék,
• Szerezz segítőket – Hat barátomat hívtam fel és küldök nekik minden nap e-mail-ben értesítőt, hogy “sikerült”,
• Naplózd, ahogy haladsz – A saját weboldalamon és a google calendar-omban is írom az x-eket, nap mint nap,
• Kis lépések – 1 szokás, 30 nap – Így van
• Jutalmazd meg magad – 3. nap után vettem egy iPod Shuffle-t, a minden 7. nap után veszek egy jó könyvet, a 30. nap után elviszem a barátaimat szalonnátsütni.

Ez a harmadik jó szokás, aminek az elsajátítását kitűztem magam elé. Jelenleg a 10. napon tartok a 30-ból.

Tapasztalatok:

• a barátok felhívásakor éreztem azt, hogy ezt most már nem nagyon lehet visszacsinálni, ez kicsit félelmetes érzés
• egészen más tudatállapotban ébredek, tudom, hogy a napnak lesz egy fénypontja, amikor elkészülök azzal, amit szeretnék,
• a jutalomnak így, hogy “megdolgoztam érte” sokkal-sokkal jobban örülök,
• mellékhatásként az e-mail olvasás a “naponta sokszor” állapotról napi egy alkalomra csökkent
• 30 nap hosszúnak tűnik elsőre, de nem az, és a végére tényleg természetessé válik a szokás,
• átrendeztem a napokat a naplóban, hogy tényleg egymás alá kerülhessenek az x-ek, ez is kicsit dobott a motiváción, tényleg jól néz ki így
• elolvasni más ezt az egészet, mint átélni. Akkor kapsz fényt, amikor csinálod – előveszel egy darab papírt és elkezded megfogalmazni az új jó szokásodat. Szerintem láss neki most

Hajrá!

“A kiválóság szokás, nem pedig egyszeri cselekedet” (Arisztotelész)

Jogos kérdés. Ha az egész szobát ki szeretnéd ganézni, akkor az már most egy egész délutános meló lenne, pedig még csak alig egy hónapja laksz itt. Hát igen, az első Qpa mély nyomokat hagy az emberben, és sajnos a környezetében is.

De egyáltalán hogyan is jön ide a rend? Mi köze van ennek a tanuláshoz meg az egyetemhez?

A rendnek kultúrája van. A rend művészet. A rend egy vallás, aminek a hívei abban hisznek, hogy ha rend van körülöttük, akkor könnyebb, egyszerűbb lesz az életük.

Miért? Mert tudod milyen eszközök állnak rendelkezésedre (és mik nem) egy adott probléma megoldásához, és hogy azokat hol találod. Nem kell időt tölteni a keresgéléssel, nincs fölösleges stressz, idegeskedés, ami felőrli az egyébként is szűkös energiádat. Azzal tudsz foglalkozni, amivel kell, és akkor, amikor szükség van rá (vagy amikor szeretnél), nem pedig akkor, amikor a körülmények lehetővé teszik azt számodra.

A hatékonyság egyik szükséges (de nem elégséges) feltétele a Rend (Rend → Hatékonyság ).

Mielőtt bárminek nekikezdel, rakj rendet magad körül, hogy közben ne terelje el semmi sem a figyelmedet, csakis a bármivel kelljen foglalkoznod. Mert most azt csinálod, ugye. Aztán majd ha befejezted, vagy úgy döntesz, akkor abbahagyod, és másik bármivel kezdesz el foglalkozni. A lényeg, hogy a döntést Te hozd meg, és ne a környezeted csábítson el.

Ez nagyon fontos! Csak így leszel képes hatékonyan tanulni, dolgozni, pihenni.

Ok főnök, értem, de hol kezdjem?

Olyan reménytelennek tűnik ez az egész Need help!

1. Határozd el magad

Enélkül az egész semmit sem ér, ugye.

2. Kezdd kicsiben

Jelölj ki egy kis területet, ahol rendet raksz (ez lesz a HQ-d). Az íróasztalod például tökéletes induló pont lehet. Fényképezd le rendrakás előtt, és után is.

3. Haladj kis lépésekkel

Ha már egy ideje nincs semmi felesleges cucc a HQ-n, csak az, ami odavaló, kitolhatod kicsit a határaidat. A cél az, hogy ezekkel a kis lépésekkel idővel egész országod területét meghódítsd.

4. Ne add fel

Hát igen. Vannak mélypontok. “Itt hagyom ezt a tányért, majd holnap elmosom.” Hasonló ez a mondat azokhoz, amikkel egy-egy kemény buli hitegeted magad, hogy jövő héten majd időben felkelsz, és bemész előadásra, és addigis ma délután megszerzed az óra anyagát, és átolvasod. Ezek azok a pontok, amikor még kézben tudod tartani a dolgokat. Később már nem fogod tudni.

5. Legyél kíméletlen

Amire nincs szükséged: dobd ki. Ami még lehet, hogy egyszer jól jöhet: dobd ki. Amiről nem tudod micsoda, de biztos valami fontos: dobd ki.

6. Élvezd a rendet

Dőlj hátra, és tekints végig birodalmadon. Látod, milyen szép? Élvezd, hogy csukott szemmel is megtalálsz dolgokat. Figyeld, hogy mennyivel jobb érzés ilyen közegben lézetni, és nem utolsó sorban mennyivel hatékonyabb.

7. Legyél rá büszke

Mutasd meg másoknak is, és zsebeld be a dícséreteket.

8. Próbáld bevonni a szobatársaid is

Vigyázz, ne erőltess rájuk semmit! Csak meséld el, mit csinálsz, miért csinálod, mi a jó benne. Ha fogékonynak tűnnek, akkor megkérdezheted, hogy nem akarnak-e ők is bekapcsolódni, mert ugye együtt könnyebb.

Útravaló

Ha úgy érzed, hogy sikerült a elérned valamit, és büszke vagy arra, amit alkottál, vagy már korábban is a rendmániások magasztos körébe tartoztál, ne fogd vissza magad, szólj hozzá, mondd el a módszered, és küldj egy képet birodalmadról!

Rémusz

Ez a cikk nem véletlenül késett ennyit. Két könyvet olvastam el hozzá és letettem egy elő-elő-vizsgát, hogy kipróbáljam minden apró részletét a tanultaknak. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy megérte – szépen működik.

Remélem a Te tanulással töltött időd látványosan eredményesebb lesz ezt a 4 lépést alkalmazva:

• 1. Szelektálás
• 2. Kódolás
• 3. Tárolás
• 4. Felidézés

1. Szelektálás

Egy történettel szeretném kezdeni – van két emberünk, mindketten kapnak egy nagy papírlapot, rajta egy ház alaprajzával. Egyikőjüket megkérjük, hogy tekintse végig az alaprajzot, mert az ő feladata lesz a ház berendezése bútorokkal, növényekkel. A másik embert megkérjük, hogy tanulmányozza át a tervet úgy, hogy egy betörést kell majd megterveznie. Ugyanazt az alaprajzot nézik, mégis teljesen mást látnak, ugye?

A könyvben, jegyzetben valószínűleg több anyag van leírva, mint amire szükséged lesz a vizsgán. Keresni kell néhány szempontot, amik segítenek szelektálni – ahogy a betörő az ablakokat nézte, a lakberendező a szobák elrendezését, ugyanúgy Neked is látnod kell, hogy a rendelkezésedre álló anyagból mit szeretnél bepakolni a fejedbe.

Konkrét szelektálási módszerek:

• Tájékozódj a számonkérés módjáról: kerítsd elő az előző évek feladatsorait, nézd át újra a tárgykövetelményeket, érdeklődj a felsőbbévesektől. Más módon fogsz tanulni, ha esszét kell írnod, ha példákat kell megoldanod vagy ha tételeket kell szóban felmondanod.
• Olvass át néhány konkrét feladatsort / tételsort – ezután jó eséllyel már tudni fogod, hogy melyik témakörökre, részletekre kell kiemelt figyelmet fordítanod és melyekre nem.

2. Kódolás

A papíron lévő információt valamilyen módon el kell majd tárolnod az agyadban. Ugyanazt az információt többféle módon is kódolhatod:

• vizuális kóddal (hogy néz ki, hol van),
• audiális kóddal (hogy hangzik, milyen a csengése)
• szemantikus kóddal (mi az értelme, mit jelent).

Az emlékezés akkor megy a legjobban, ha olyan módszerrel próbálod majd felidézni az információt, mint amivel kódoltad. Tehát ha vizuálisan kódoltad, akkor azt érdemes felidézni, hogy merre volt, hogy nézett ki – rajzolni, ábrázolni, ha audiálisan, akkor megpróbálni emlékezni a szó csengésére, hangfekvésére.

Azok a módszerek a legjobbak, amik lehetőleg több kódolási formát is alkalmaznak egyszerre – így felidézéskor több úton is eljuthasz majd a keresett információhoz.

Konkrét vizsgatapasztalatokra vetítve – ha egy vázlatpontos felsorolást csak vizuálisan kódolsz, lehet, hogy fel fogod tudni idézni, hogy melyik lapon volt és milyen sorrendben voltak a pontok, de nem tudod megmagyarázni őket. Ha csak szemantikusan kódoltad, akkor meg tudod magyarázni az egyes pontok értelmét, de nem tudod, hogy milyen sorrendben jönnek egymás után.

Konkrét kódolási módszerek:

Struktúráld (szemantikus)

Jegyzeteld ki, fogalmazd át, kategorizáld, adj új alcímeket.

Olvass hangosan (audiális)

Ez azt jelenti, hogy mondd ki a szavakat olvasás közben – nem kell feltétlen nagyon hangosan:) Egyúttal abban is segít, hogy kicsit lassabban, alaposabban olvassál, illetve megragadjon a szavak hangzása.

Rendezd el az anyagot, rajzolj áttekintő ábrákat (szemantikus, vizuális)

Például vázlatpontokba szeded a lényeget, majd középen a lényeg, belőle csillag alakban lógnak ki az alpontok. Ilyesmi a mind-map struktúra is, erről később még fogok írni.

Színezz (szemantikus, vizuális)

Aláhúzni a lényeget kékkel, aztán a lényegből a lényeget zölddel, aztán a lényeg lényegének lényegét pirossal.

Illusztrálj (vizuális)

Nem kell művészien. Az a lényeg, hogy Te tudd arról a néhány görbe vonalról, hogy az mi és mit jelent.

3. Tárolás

Az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy három féle memóriánk van.

• A pillanatnyi memória – pár századmásodpercen át sok információt képes tárolni. Tipikusan amikor körbenézel a szobában és felfogod, amit látsz.
• A rövidtávú memória – pár percen át kevés információt képes tárolni. Amikor kikeresed wiw-en valakinek az adatlapjáról a telefonszámát, arra a néhány másodpercig emlékszel rá, amíg beütöd a telefonodba, majd pár perc múlva elfelejted.
• A hosszútávú memória – hosszú ideig sok információt képes tárolni. Itt van minden tudás, amit életünk során felhalmozunk. Úgy célszerű elképzelni, mint egy könyvtárat rengeteg polccal, rengeteg könyvvel.

A fő kérdés az most, hogy hogyan pakoljunk át hatékonyan a rövidtávú memóriánkból a hosszútávú memóriánkba. Akkor hatékony a tárolás, ha könnyű visszakeresni az információt – azaz az a kérdés, hogy hogyan fogjuk úgy berakni a könyveket a könyvtárba, hogy aztán tudjuk, hogy melyik polc melyik részén kell keresnünk.

Konkrét tárolási módszerek:

Kötés

Minden új információt próbálj meg kötni valamihez, ami már bent van a hosszútávú memóriádban. Példák:

• Hasonlóság – sokkal egyszerűbb megtanulni egy telefonszámot, ha észreveszed, hogy hasonlít a születésnapod dátumához.
• Analógia – sokkal egyszerűbb memorizálni egy folyamat lépéseit, ha találsz egy jó analógiát – “ez olyasmiről szól, mint ez és ez, azzal a kis különbséggel, hogy …”.
• Történet – a kódolás során létrejött képeket helyezd el egy kitalált történetben.

Az információk kötése során lényegében “gazdagíthatod” az anyagot, azaz látszólag növeled a mennyiségét.

Ez szerencsére csak elsőre tűnik így – a gazdagított információ sokkal több ponton kapcsolódik a hosszútávú memóriád elemeihez, így jobban megmarad, illetve könnyebb is lesz felidézni.

Ismétlés

Ha egy telefonszámot sokszor ütsz be a telefonodon, egy idő után megtanulod – ugyanez működik tanulásnál is. Egy információ sokszor átismételve, felidézve szépen rögzülni fog.

4. Felidézés

Az információt úgy fogod tudni felidézni,

• ahogyan kódoltad – emlékezz, hogy hol volt a papíron (vizuális), milyen hangzású szó volt (audiális), mit jelentett (szemantikus).
• ahogyan tároltad – hívd elő azt, amihez kötötted, ott lesz mellette.

A felidézés nagyon fontos eleme a tanulásnak.

• Helyzetjelentést ad – rámutat, hogy mit tudsz és mit kell még kódolnod, tárolnod
• Megnyugtat, hogy mennyi mindent tudsz már
• Elmélyíti a tudást, mert az információ a felidézés során bejárja az utat, amit majd későbbi felidézésekkor is igénybe fog venni.

Konkrét felidézési módszerek:

Mondd fel

Beszélgess róla valakivel, add elő valakinek.

Tanulócetlik

Tipikus jó példa a “tanulócetli” nyelvtanulásnál: papírból készült kártyák, egyik oldalon a megtanulandó szó, a másik oldalon a magyar jelentése. Megpróbáljuk felidézni, hogy mi van a másik oldalon – ha nem sikerül, a pakli végére tesszük a cetlit és lépünk a következő kártyára, mindaddig, míg el nem fogy az összes cetli a kezünkből.

Ugyanez működik tételekre, definíciókra is – mindaddig megy körbe a lap, amíg nem sikerült a megfelelő szinten előhívni.

Történet a fentiek alkalmazásáról

Végeztünk is. Nem volt kevés, gratulálok, hogy eljutottál idáig.

Egy rövid bónusz a történet kitartóaknak, a múlt heti vizsgám tapasztalatai, ahol már ezeket a módszereket használtam.

Felkészültem – kerestem két helyet (kollégiumban a tárgyaló, illetve a munkahelyemen az egyik szoba), ahol csend van és nyugalom. Kinyomtatott jegyzet, korláatlan mennyiségű tea, fehér lap és toll, notebook elcsomagolva, telefon lehalkítva.

Szelektáltam – Tudtam, hogy tételenként kell tudni, szóbeli lesz. Áttekintettem, részekre bontottam, bejelöltem az anyagban a tételek határait.

Kódoltam, tároltam – Hangosan elolvastam, közben aláhúztam a lényeget. Az aláhúzottakból saját vázlatot csináltam. A vázlatot egy másik színnel kiegészítettem – a vázlatpontokat illusztráltam, hasonlóságokat, analógiákat írtam mellé.

Felidéztem – Minden tételt felidéztem egyszer közvetlenül a kijegyzetelést követően (csukott szem, papír letakarva), illetve egyszer előadtam az anyag jelentős részét egy kedves érdeklődőnek:) Az anyag fennmaradó részét tanulócetlis módszerrel forgattam körbe, amíg mindegyik a helyére nem került.

Mértem percre pontosan az időt, hogy mennyi időt töltöttem tanulással – ez jól jön később, amikor megint nekiállok tanulni valamit, tudom, hogy mennyi időt kell hagynom rá.

A történethez hozzátartozik, hogy amikor először elmentem vizsgázni, akkor nem tudtam két tételt. Iszonyúan nyomasztó és stresszes érzés volt, belehúztam (nyilván), kivágtak. Ezután a maradék kettőt is megtanultam és úgy mentem vizsgázni. Így viszont elmondhatatlanul jó volt, hogy most mindent tudok, nem tudnak megszorítani.

Összegezve

Röviden – mit érdemes csinálnod legközelebb, amikor leülsz tanulni.

• Szelektálj – válaszd ki a nézőpontot, ami leginkább megfelel a számonkérésnek, tekintsd át az egészet egy lépés távolságból
• Kódolj – “dolgozd meg” az anyagot, olvasd hangosan, húzgáld alá, illusztáld, jegyzeteld, struktúráld, azaz kódold be hang, kép, jelentés alapján
• Tárolj – húzd át a hosszútávú memóriádba, kösd már ott lévő dolgokhoz, keress analógiákat
• Idézd fel – annak megfelelően, hogy hogyan kódoltad, mihez kötötted – ismételj tanulócetlikkel, mondd fel

Ráismertél valamire, amit már régóta használsz? Teljesen más módszerek válnak be Neked? Írd kérlek a kommentbe.

gondolom Te sem akarsz megszakadni a hajtásban, de mint minden normális diák, a lehető legkevesebb energiabefektetéssel akarsz minél jobb eredményt elérni.

azt hiszem ezen a téren egészen jó eredményeket tudok fölmutatni, ezért módszereket szeretnék Veled megismertetni ezekben a cikkekben.

hogyan tanulj hatékonyan, hogyan segítsd elő azt, hogy valamit megjegyezz, hogyan érd el rendszeres, de viszonylag kevés beleölt munkával azt, hogy a vizsgaidőszak már szinte csak ismétlés legyen.

a tanulásra rá kell hangolódnod, föl kell készülnöd. el kell döntened, mit mikor és miért tanulsz, szükséged lesz egy megfelelő helyre, ahol tanulni tudsz. most ezekhez szedtem össze Neked a gondolataimat

itt az eredménye pontokba foglalva:

• 1. mérd föl a helyzetet
• 2. tedd kézzelfoghatóvá a tanulnivalót
• 3. oszd be az idődet
• 4. alakíts ki egy tanulóhelyet
• 5. legyen ott minden
• 6. férj el minden szükséges dologgal együtt
• 7. helyezd magad kényelembe
• 8. legyen mindig elég fény
• 9. legyen csönd
• 10. tanulj

1. mérd föl a helyzetet

holnap zh-t írsz, vagy péntekre kell leadnod egy mérést? két hét múlva szigorlatozol, vagy reggel beugrós a labor?

egyáltalán nem mindegy, alapvetően meg fogja határozni az alaposságot, és a módszert, hogyan állsz neki a tanulásnak.

2. tedd kézzelfoghatóvá a tanulnivalót

döntsd el, mekkora az az anyagmennyiség, amelyet el kell sajátítanod. legyen ez kézzel fogható, és ne hozzávetőleges, ne lógjon a levegőbe. írd össze, hogy konkrétan ettől az oldaltól eddig az oldalig kell eljutnod ahhoz, hogy úgy érezd, tudod. ha nem döntöd el előre, hogy mit is kell tanulnod, akkor sosem fogsz végezni, és az idődet sem tudod majd helyesen beosztani előre

3. oszd be az idődet

nézd meg mennyi a ráfordítható időd, majd nézd meg mennyit igényel az anyag elsajátítása. oszd be az idődet és tartsd magad a beosztáshoz.

a hatékony tanuláshoz egy szabály: 45 perc aktív koncentráció után mindig engedj magadnak 15 perc pihenőt, amikor még csak véletlenül sem foglalkozol a tanulnivalóval. egyél-igyál, levelezz, rajzolj, táncolj zenére, csinálj bármit, ami kicsit fölfrissít, és a következő 45 percre fölkészít. ha tartod magad a menetrendhez, a tested nem szenved háromnegyed órán keresztül, hanem segít a figyelem összpontosításában, hiszen tudja: mindjárt következik a szünet.

de nem csak órákra, hanem napokra lebontva is működik ez a fajta önjutalmazás. sokkal szívesebben állsz neki minden nap a tanulásnak, ha mindig van előre betervezve egy óra öröm (ebéd a barátnővel, sport, a legújabb heroes-rész…)

4. alakíts ki egy tanulóhelyet

szükséged lesz egy helyre, ahol tanulsz. nem, nem az ágyad, nem a tv-vel szembeni kanapé és nem is a büfénél lévő asztalka, ahol a barátaid köszönnek Rád ötpercenként..

legideálisabb egy asztal egy székkel és lámpával. legyen ez a hely mindig alkalmas tanulásra, amikor szükséged van rá, ne kelljen mindig azzal kezdened, hogy lepakolod a két hete ott száradó ételmaradékokat, ami anyu főztjéből maradt. amikor elhatározod, hogy leülsz tanulni, már ne álljon utadba akadály, amely ettől eltántorít.

amikor számításba veszed, hogy milyen lehetőségeid vannak tanulóhely kialakítására, sose feledkezz meg a könyvtárról. teljesen ingyen és szinte bármikor tudja a legtöbbjük mindazt, amire Neked szükséged van. könyvek, kávéautomata, internet, csönd (még ki is küldenek, ha megpróbálsz szóba elegyedni a szomszédoddal).

5. legyen ott minden

amikor fölkészülsz a tanulásra, gondold végig mi mindenre lesz szükséged. álljon rendelkezésedre karnyújtásnyi távolságra az összes könyv, jegyzet, nyomtatott ábra, íróeszköz, üres papír, innivaló. ha minden második bekezdésnél föl kell állnod, mert kell még egy könyv, mert nem fog a toll, mert nincs mire írni. minden ilyen alkalommal kizökkensz a tanulásból és értékes perceket vesztesz, mire újra rááll az agyad

kétélű fegyver a számítógép, mert bár segítséget nyújthat minden kérdésednél könnyedén, a figyelmedet is elterelheti egy-egy fölugró ablak, érkező levél, beköszönő barát. nagyobb biztonságban vagy, ha kinyomtatod azokat a dolgokat, amelyekre szükséged lesz. firkálni is könnyebben tudsz, és papírról olvasni amúgy is jobb…

6. férj el minden szükséges dologgal együtt

fontos a szabad tér. legyen az asztalodon hely, ne kelljen egymásra halmoznod a cuccokat, aztán folyamatosan pakolászni. csak az idő megy vele, és összezavarodsz. később az emlékezésben is segít, ha mindent tudsz kötni egy konkrét dologhoz (igen, ez ugyanaz az ábra, amelyik azon a papíron volt az asztal sarkán, amiért mindig a jobb kezemmel kellett nyúlnom)

7. helyezd magad kényelembe

a tanulás sokszor nem csak pár percet vesz igénybe. ha nem kényelmes a szék, ha billeg az asztal, ha hideg van, nem fogsz tudni odafigyelni másra, csak ezekre a zavaró tényezőkre. persze meg kell találni az egyensúlyt ebben is; a hátradőlős fotel bár kényelmes, de nem alkalmas tanulásra, csakúgy mint a nyári kánikulára fűtött szoba, ahol aludni lenne a legjobb…

a széked legyen stabil és olyan magas, hogy ha a talpad teljes hosszában éri a talajt, a combjaid kényelmesen nyugodjanak az ülőrészen

az asztal pedig akkor optimális magasságú, ha a két kezedet a tested mellett derékszögben behajlítva, mindenféle akrobatikus képesség nélkül meg tudod támasztani az asztallapon, az alkarodnál (persze sokaknak megvannak a saját, bevált rituáléi, ők maradjanak az egyedi megoldásnál)

8. legyen mindig elég fény

mindig figyelj arra, hogy elegendő mennyiségű fény világítsa meg a helyet, ahol tanulsz. gyakran kell olyankor tanulni, amikor már nincs természetes fény, és ezek az órák könnyen válhatnak szenvedéssé, ha nem szentelsz elég figyelmet a megvilágítás fontosságának.

pár ötlet:

• ne csak a könyv ússzon fényárban, hanem Te is. ne éreztesd a szervezeted több érzékszervével is, hogy éjszaka van, enélkül is lesz elég tényező, ami alvásra akar majd rávenni.
• ne használj direkt fényt. ne irányítsd a lámpát közvetlenül a könyvre, amelyet olvasol. általában fehérek a lapok, az erős visszaverődő fénytől rövid úton megfájdul a fejed. a fényes papírra nyomtatott könyvek pedig biztosan szépek a kirakatban, de nem éjjeli tanulásra tervezték azokat, lámpafénynél szinte olvashatatlanul csillognak (megoldás: irányítsd a lámpákat a falra, ragassz eléjük papírlapot)

9. legyen csönd

a legkevésbé sincs szükséged arra, hogy “tanulás” közben megnézd a legújabb kibeszélőshow-t a tv-ben, vagy meghallgasd a frissen letorrentezett albumot, és énekeld a legújabb kedvencedet, vagy tízpercenként megnézd, hogy bejelölt-e valaki iwiw-en. ezeknek is megvan a maguk helye és ideje, de Te most tanulsz, Neked csend kell

ha mégis úgy találnád, hogy a zene segít a tanulásban, a hangerejét tartsd minimálisan.

(tudományos magyarázat: tekintsük a tanulnivalóból származó ingereket jelnek, a zenéből származót pedig zajnak. létezik egy olyan kívánatos jel/zaj arány, amelynél a zaj csak megnöveli a jel amplitúdóját – így az elegendően nagy lesz az ingerküszöb eléréséhez, hogy az agy érdemben foglalkozzon vele – de nem nyomja el a jel információtartalmát. ugyanezt a zaj általi jelerősítést használjuk ösztönösen, amikor a fejünket vakarásszuk gondolkodás közben)

10. tanulj

ne csinálj egyszerre több dolgot. ha eldöntöd, hogy valaminek nekifogsz, akkor foglalkozz kizárólag azzal, aktívan. legyen ez a tanulás, a pihenés, vagy a sörözés a haverokkal. ha a tanulás mellett döntöttél, akkor ne furdaljon a lelkiismeret, hogy már két hete nem mosogattál el, és épp most kellene, ne chat-elj kétpercenként a barátaiddal, hogy most épp tanulsz és ne gondolkodj azon, hogy a tegnapi szőkének mégsem kellett volna azt mondani, hogy…

amikor tanulsz, ülj le, és tanulj. ha minden körülményt megteremtettél ehhez, akkor ez lesz a legkönnyebb

Figyelem! Ha neked a hatékonyság nem szempont, bulizni jöttél a villanykarra, meg egyéként is tele vagy $-vel, nem gond kiperkálni a tandíjat, akkor ne olvasd az én írásaimat, mert nem neked szólnak.

Jótanács: próbálj minél több dolgot ellesni tőlem. Ha már egy-két tippet hasznosítani tudsz, az is jó, de egy magasabb szintre csak a módszerek együttes, tudatos alkalmazásával juthatsz el.

Előadáson

Kigyűjtöttem neked a cikkben elhangzó ökölszabályokat. Ha nem vagy kíváncsi a rizsára, akkor elég ezt elolvasnod.

• 1. Ne késs
• 2. Ülj minél előrébb
• 3. Olyan arc mellé ülj, aki nem fecseg állandóan
• 4. Halkítsd le a telefonod, és tedd is el
• 5. Ne vigyél magaddal notebook-ot
• 6. Figyelj, ne engedd elkalandozni a gondolataid
• 7. Jegyzetelj okosan
• 8. Használd ki a szünetet (levegő, wc, büfé)
• 9. Legyen nálad valami csoki, vagy rágcsálnivaló
• 10. Ne nézd az órád (legjobb, ha elrakod)
• 11. Ne aludj el (nem vicc)
• 12. Üld végig az előadást (nem menj haza félidőben)
• 13. Ha elhatároztad, hogy bejársz, ne hagyj ki egy órát sem

A lényeget már tudod, jöhet a vakítás

A kérdéseknek hatalmas ereje van. Ha jó kérdéseket tudsz feltenni magadnak, akkor a jó válasz szinte már adja magát.

Nézzünk akkor pár jó kérdést:

Miért jársz előadásra? Azért, hogy figyelj, jegyzetelj és megértsd az anyagot.

Mi ezzel a célod? Az, hogy minél kevesebbet kelljen tanulni a ZH-kra, vizsgákra.

Hogyan tudod a cél érdekében leghatékonyabban kihasználni azt az időt, amit előadáson töltesz? Na, erről szól ez a bejegyzés. Lássuk a megoldási lehetőségeket:

Rossz megoldás

Kicsit késel előadásról, mert a tegnapi buli után nehéz volt felkelni. Meg egyébként sem egyszerű tiszta ruhát találni a sok sörösüveg és mosatlan edény között .

Mindegy, végre megjöttél, és ez a lényeg. Már csak a leghátsó sorban van hely az IB 028-ban, de ez téged nem zavar, mert úgyis az az első dolgot, hogy előveszed a notebook-od, és elindítod a World of Warcraft-ot, hogy az unalmas részek alatt el tudd foglalni magad valamivel.

Melletted a nagydumás haverod ül, aki ugyan nem játszik, de állandóan tolja neked a dumát a tegnap esti GTK-s party-ról (thx egyetemielet.hu ). Még játszani sem tudsz tőle, nemhogy az előadásra figyelni.

“Brrrr-Brrrrrrr” – zizeg a telefonod. Hirtelen felébredsz. “Hol is vagyok?” Sötét van, és fáj a homlokod a kemény asztaltól. Ja igen, előadás. Már hallod is, hogy valaki épp az fn=sin(x)/x sorozat határértékéről beszél.

“Brrrr-Brrrrrrr” A barátnőd az☺. Lebuksz a pad alá, és felveszed. Megbeszélitek, hogy előadás után találkoztok a Goldmann-on, és megesztek egy sütit.

Végre szünet! Notebook elő, hír és levél olvasás következik. Ezzel viszonylag hamar megvagy, ígyhát benevezel egy húsz perc múlva induló játékra az Everest Poker-en. Így talán tudsz egy kis pénzt gyűjteni a tandíjra (www.notandij.hu). Emellé jön majd az ösztöndíj. A jegyekkel nem lesz para: jó agyad van, s bár lusta vagy, mint egy lajhár, világéletedben csak ötöseid voltak, most sem lehet ez másképp.

Folytatódik az előadás. 9:30-kor ébredsz fel ismét, amikor a melletted ülő haverod megbököd, mert ki akar menni. Neki elég volt mára. Nem is olyan hülye a srác, gondolod, és te is elkezded összeszedni a cókmókod. Végülis már nem sok értelme lett volna bent maradni, úgysem tudtad volna felvenni a fonalat.

Két perc múlva már a Goldmann felé sétálsz.

Jó megoldás

Ide már nem írok történetet, csak tippeket adok, a story-t neked kell összeraknod. Sok sikert!!

1. Ne késs

Ha késel, nem tudsz jó helyre ülni. Lehet, hogy emiatt nem látod majd jól a táblát, vagy nem hallod az előadót.

2. Ülj minél előrébb

Néha gyenge a hangosítás, és nem minden oktató ír gyöngybetűkkel. De még ennél is fontosabb érv, hogy ha elől ülsz kisebb a valószínűsége, hogy nem figyelsz, mással foglalkozol, alszol, vagy beszélgetsz.

3. Olyan arc mellé ülj, aki nem fecseg állandóan

Nagyon idegesítő, ha állandóan megzavarnak, miközben próbálod elkapni a lényeget. Sok perc kemény munkád veszhet ilyenkor kárba. Keress inkább egy partnert, aki hozzád hasonlóan tudatosan törekszik a hatékonyságra, és üljetek egymás mellé.

4. Halkítsd le a telefonod, és tedd is el

Miért? Hogy véletlenül se vedd észre, ha valaki keres. Ha zizegőre állítod, akkor késztetést fogsz érezni, hogy megnézd ki az, és ki is estél a játékból. A tanár megérzi, hogy nem figyelsz, és hirtelen elmondja az egész előadás lényegét fél mondatban. Pakk!!

Most előadáson vagy. Ez a munkád, minden más ki van csukva, nem szabad, hogy megzavarjanak. Majd szünetben visszahívsz mindenkit, aki keresett.

5. Ne vigyél magaddal notebook-ot

A legeslegnagyobb hiba, amit el lehet követni. Ugye te sem gondolod komolyan, hogy számítógépen tudsz a leghatékonyabban jegyzetelni? Csak arra jó, hogy elvonja a figyelmedet. “Figyelek, csak közben IWIW-ezek egy kicsit, meg megválaszolom a leveleimet.” Aha… Innentől lőttek a jegyzetednek, és lőttek az egész előadásnak.
Döntsd el, mit szeretnél. Ha figyelni, akkor hagyd otthon a géped, hogy még véletlenül se tudd elővenni. Ha netezni akarsz, akkor pedig ne menj be előadásra, maradj inkább otthon. Nincs köztes megoldás.

6. Figyelj, ne engedd elkalandozni a gondolataid

Ez nehéz. Főleg, ha unalmas az óra. Mindenesetre az segít, ha nincs előtted semmi más, csak papír és tollak. A többi cuccod rakd be a táskádba, vagy a padba.

Ha valami eszedbe jut, amit át kéne gondolnod, vagy csak egyszerűen nem akarod elfelejteni (pl: be kell ugrani a KTH-ba iskolalátogatási igazolásért), akkor fogj egy cetlit és írd fel. A lényeg, hogy ne maradjon RAM-odban, ne foglalja a helyet. Az most másra kell. Ne félj, óra után, amikor kezedbe kerül a fecni, ismét eszedbe jut a téma, és foglalkozhatsz vele. Előadáson nem. Tilos!

7. Jegyzetelj okosan

Erről még sokat fogsz ezen a blogon olvasni. Van sokfajta technika, de ez nem az én asztalom. Csak pár tippet adnék ízelítőnek:

• ne írj le mindent, csak a fő gondolatokat, amit a lényenek érzel (ez nem mindig egyezik meg azzal, amit az előadó kiemel)
• gondolataidat, asszociációidat, kérdéseidet is írd fel
• használj színeket
• használj nyilakat (akár egymástól távoli dolgokat is köss össze)

8. Használd ki a szünetet (levegő, wc, büfé)

Frissülj fel. Szakadj ki a sötét teremből, szívj egy kis friss levegőt, egyél valamit. Könnyebben viseled majd a következő 45 percet.

9. Legyen nálad valami csoki, vagy rágcsálnivaló

Rágcsálás közben jobban fog az agyad, meg egy kis vércukor sem árt, ugye ☺. Napi ajánlat: ropi, csoki, répa (legjobbabb), szőlőcukor.

10. Ne nézd az órád (legjobb, ha elrakod)

Amikor az órádat nézed, már baj van. Vannak rossz előadások, ez tény. De attól, hogy az órádat nézed, még nem lesz végük hamarabb. Ez is tény.

Ne az idő múlásával foglalkozz, hanem figyelj arra, amit az előadó mond. Nem azért jöttél, hogy el akarj menni, hanem azért, hogy magadba szippantsd a tudást.

11. Ne aludj el (nem vicc)

Jah, van ilyen is Sokan alszanak az oktatók lágy duruzsoló hangja mellett.

Ha aludni akarsz, akkor inkább be se menj. Jobb egy puha ágyban pihenni, mint egy kemény padban nyomorogni, nem? Ráadásul ha előadáson alszol, akkor utána még rosszul is fogod magad érezni, mert ha úgy vesszük két órát lazán kidobtál az ablakon.

12. Üld végig az előadást (nem menj haza félidőben)

Ha valamit elkezdesz, csináld is végig, vagy inkább neki se állj. Tudod, hatékonyság . Ha nem fejezed be a dolgokat, sose jutsz el sehova.

13. Ha elhatároztad, hogy bejársz, ne hagyj ki egy órát sem

Miért? Mert nem fogod tudni, hogy mi van. Ha pedig nem tudod, miről is van szó, nem tudod leszűrni a lényeget, és nem tudsz jó jegyzetet írni. Akkor meg mi értelme bent lenni?

Döntsd el félév elején, hogy érdemes-e bejárni az adott előadásra, és ha igen a válasz, akkor többet fel se merüljön annak a lehetősége, hogy esetleg kicsit tovább alszol.

Útravaló

Tudom, hogy a fentiek betartásához nagy lelkierőre van szükség. Azt azonban tudnod kell, hogy erre a lelkierőre előbb utóbb szert kell tenned, ha ki szeretnél emelkedni a tömegből.

Legyél profi abban, amit csinálsz! Ez most a tanulás, később pedig a munkád lesz. Itt az ideje, hogy megtedd az első lépéseket!

—
Rémusz